GYŰRŰS FÉRGEK általános tudnivalók

A gyűrűsférgek törzsének (al)osztályai:
soksertéjűek
kevéssertéjűek
nadályok

Az alábbi videó felidézi megfigyeléseinket a földigiliszta mozgásával kapcsolatban.

Figyeljétek meg hogyan mozog a giliszta a különböző felületeken.

Figyelmesen olvassátok el a következtetéseket a videó végén a giliszta mozgásáról!!!

Milyen sajátosságai vannak a Soksertéjűek és a Nadályok alosztályának?

Milyen szerepet játszanak gyűrűs férgek a természetben és az ember életében?

A legegyszerűbb állatok

Az egysejtű állatok képviselői:

Óriásamőba

Testformája nem állandó, a citoplazma áramlása következtében kitüremkedések - állábak vagy pszeudopódiumok - jönnek létre.
Figyeld meg hogy néz ki egy élő amőba a mikroszkóp alatt (katt a linkre)
Az amőba mozgása



Papucsállatka

1- csillók (mozgásszervek)
2- citoplazma
3- sejtszáj (szájadék)
4- lüktető vakuolum (kipumpálja a felesleges vizet a sejtből)
5- nagy sejtmag (vegetatív, az életműködések irányítását végzi)
6- kis sejtmag (generatív, a szaporodási folyamatokért felel)
7- ürítő nyílás (az emésztő vakuolumból kiüritődnek a megemésztetlen maradványok)

A papucsállatkák elég fürgék (katt a linkre)
Élet egy csepp vízben



A szivacs a legegyszerűbb soksejtű állat.

A szivacs teste már olyan sejtekből áll, amik félépítése igazodott az általuk betöltött feladatokhoz.

Figyeld meg a tengeri szivacsok sokféleségét és egy érdekes kísérletet, ami bizonyítja a víz áramlásának irányát és sebességét a szivacs testében.

Látható milyen gyorsan áramoltatja át a szivacs a testén a vizet, és így elképzelhetjük milyen hatalmas mennyiségű vizet szűrnek át ezek az élőlények nap mint nap.