A madártojás felépitése

 A tojás félépítése: (miközben olvasod figyeld az ábrát!)

A kialakult tojás egy nagy megtermékenyített petesejt. Lássuk hogyan alakul ki: a megtermékenyités során a nőstény petevezetékében egyesül az akkor még apró petesejt és spermasejt. Ebből lesz a csirakorong - az embrió (1). A csirakorong a tojássárgán (2) ül. Összetételét tekintve a sárgáját főleg lipidek (zsír) alkotják. A tojássárgája színét a xantofill határozza meg. A tojássárgája középen helyezkedik el, a szikhártya veszi körül és tarja össze.  A sárgája a jégzsinóron (3) függ. Annak köszönhetően, ahogy a sárgája alsó része nehezebb, mint a csirakorongos felső rész, ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy a tojás állásától függetlenül az embrió mindig fölfelé nézzen. 

A tojás szerkezete: 1- csirakorong, 2- sárgája, 3- jégzsinór,
4- belső (sűrű) fehérjeréteg, 5- külső (folyékony) fehérje,
6- belső burok, 7- külső burok, 8- mészhéj, 9- kutikularéteg
10- légkamra (légudvar)

A tojásfehérjének két rétege van, a sűrűbb (4) és ritkább (5) réteg. A jégzsinór a belső sűrű fehérjerészből alakul ki. A fehérjét két burok veszi körül: a belső burok (6) a fehérjére, a külső burok (7) pedig  masszívan a héjhoz tapad. Amíg a tojás el nem hagyja a tojó testmelegét a két burok egymáshoz tapad. A külvilágba jutáskor a lehűlés hatására a pórusokon át a tompább végen levegő kerül a két hártya közé, és kialakul a légkamra (10). A benne található levegő biztosítja a levegőt a fejlődő magzat számára. A meszes héj (8) a petevezetékben rakódik a tojásra, körbeveszi azt, és szilárd állapotúvá teszi (94%-a kálcium karbonát). A meszes héjon pórusok találhatók, amelyek segítik az oxigén be, a szén-dioxid kiáramlását a keltetés során (a tyúktojáson 7000-17000 pórus van , a legkevesebb pórus a lúdtojáson található). A pórusokon keresztül a tojás öregedésével víz is távozik, ami a tojás beszáradásához vezet. A meszes héjat kutikularéteg (9) fedi, ami viasszerű réteget jelent és kettős funkcióval rendelkezik: segíti a tojás útját, hogy a külvilágra kerüljön, valamint lezárja a légzőnyílásokat, ezáltal nem tud a víz eltávozni a tojásból, de a kórokozók sem tudnak bejutni. Ezt a réteget nem szabad lemosni a tojásról.
A madártojás mészhéján gyakran láthatunk barnás foltokat, pöttyöket. Ezek a tojások elrejtését segítik elő fűben vagy a bozótosban.

Mint láthatjuk a petesejt tökéletesen kielégíti a fejlődő embrió igényeit.

Összegezzünk:

csirakorong - hordozza az embriót, ami megfelelő körülmények között csibévé fejlődik

sárgája - zsiradékban gazdag tartalék tápanyag

fehérje - fehérjében és vizben gazdag tartalék tápanyag

jégzsinór - tartja a sárgáját a tojás közepén

légkamra - levegőt biztost a fejlődő embriónak

lágy burkok - bevonják a fehérjét

mészhéj - szilárd külső védelem

Az emberi szervezet szövetei

 

GYŰRŰS FÉRGEK általános tudnivalók

A gyűrűsférgek törzsének (al)osztályai:
soksertéjűek
kevéssertéjűek
nadályok

Az alábbi videó felidézi megfigyeléseinket a földigiliszta mozgásával kapcsolatban.

Figyeljétek meg hogyan mozog a giliszta a különböző felületeken.

Figyelmesen olvassátok el a következtetéseket a videó végén a giliszta mozgásáról!!!

Milyen sajátosságai vannak a Soksertéjűek és a Nadályok alosztályának?

Milyen szerepet játszanak gyűrűs férgek a természetben és az ember életében?

A legegyszerűbb állatok

Az egysejtű állatok képviselői:

Óriásamőba

Testformája nem állandó, a citoplazma áramlása következtében kitüremkedések - állábak vagy pszeudopódiumok - jönnek létre.
Figyeld meg hogy néz ki egy élő amőba a mikroszkóp alatt (katt a linkre)
Az amőba mozgása



Papucsállatka

1- csillók (mozgásszervek)
2- citoplazma
3- sejtszáj (szájadék)
4- lüktető vakuolum (kipumpálja a felesleges vizet a sejtből)
5- nagy sejtmag (vegetatív, az életműködések irányítását végzi)
6- kis sejtmag (generatív, a szaporodási folyamatokért felel)
7- ürítő nyílás (az emésztő vakuolumból kiüritődnek a megemésztetlen maradványok)

A papucsállatkák elég fürgék (katt a linkre)
Élet egy csepp vízben



A szivacs a legegyszerűbb soksejtű állat.

A szivacs teste már olyan sejtekből áll, amik félépítése igazodott az általuk betöltött feladatokhoz.

Figyeld meg a tengeri szivacsok sokféleségét és egy érdekes kísérletet, ami bizonyítja a víz áramlásának irányát és sebességét a szivacs testében.

Látható milyen gyorsan áramoltatja át a szivacs a testén a vizet, és így elképzelhetjük milyen hatalmas mennyiségű vizet szűrnek át ezek az élőlények nap mint nap.

A virág félépítése

Néhány hasznos tudnivaló a vérerekről (embertan)

TANKOCKA