KÁRPÁTALJA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI

Természetvédelmi területek Kárpátalján

„Ukrajna természetvédelmi alapja” (,,Основа природоохорони України”), „Ukrajna természetvédelme fejlődésének tervezete” (“Плани розвитку природоохорони України”) stb. dokumentumok rögzítik a természetvédelmi alaphoz tartozó területek csoportosítását, jellemzik szociális, gazdasági, ökológiai jelentőségüket.
Ukrajnában az alábbi csoportosítás szerint történik a védett területek osztályozása:
  • Természetvédelmi terület (Природні заповідники)
  • Bioszféra rezervátum (Біосферні заповідники)
  • Nemzeti park (Національний природний парк)
  • Tájvédelmi körzet (Регіональний ландшафтний парк)
  • Rezervátum (Заказник)
  • Természeti emlék (Пам’ятка природи)
  • Védett kistáj (Заповідні урочища)
  • Botanikus kert (Ботанічні сади)
  • Dendrológiai park (Дендрологічні парки)
  • Állatkert (Зоологічні парки)
  • Kert- és parképítészeti emlék (Парки-пам'ятки садово-паркового мистецтва)
  • Természetvédelmi területek (Природні заповідники), sajátos élő laboratóriumok, amelyek fő feladata az emberi beavatkozás nélkül, a természetben zajló folyamatok tanulmányozása. A tudományos tevékenységen kívül bármilyen egyéb tevékenység tilos ezeken a területeken.
Picture
1. ábra. Szinevéri Nemzeti Park
A bioszféra rezervátumok (Біосферні заповідники), létesítésének célja a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező területek védelme, az ember és a természet kapcsolatainak tanulmányozása. (DOVHANICH 1998)
A következő övezeteket különítik el:
  • Magzóna (заповідна зона - abszolút védett) - tilos bármilyen gazdasági tevékenység.
  • Szabályozottan védett zóna, (зона регульованої - заповідності).
  • Pufferzóna (буферна зона) - védi a magzónát a károsító külső behatásoktól, földhasználat csak a magzóna védelmének biztosításával engedélyezett.
  • Átmeneti zóna (antropogén táj zónája - зона антропогенних ландшафтів) - hagyományos természethasznosítás, fenntartható földhasználat – a helyi lakosság által, történelmileg kialakult, tradicionálisan végzett tevékenység (pl. halászat, bogyó és gombagyűjtés stb. - engedélyezett).
  • A bioszféra rezervátumok az UNESCO Ember és bioszféra programjához kapcsolódnak. Kárpátalján egy önálló bioszféra rezervátum van: A Kárpáti Bioszféra Rezervátum.
 A Kárpáti Bioszféra Rezervátum a megye legjelentősebb természetvédelmi objektuma, amely az 1978-ban alapított Kárpáti Állami Védett Terület átminősítése révén jött létre 1993-ban. A rezervátumot 1997-ben és 2002-ben az Európa Tanács Európa Diplomával tüntette ki. Az 1997-es kibővítés után területe jelenleg 53 630,0 hektárra növekedett. A rezervátum nyolc területi egységből áll, ebből 4 a Tisza völgyében helyezkedik el. Adminisztrációs központja Rahón található. A rezervátum területének nagyobb részét, 44,1 ezer hektárt erdő borít, ez az összterület 82, 2 %-át teszi ki. Megközelítőleg 5000 hektáron szubalpesi és alpesi rétek húzódnak. A természetközeli erdők aránya 33,3 ezer hektárt tesz ki, ebből 13,2 ezer hektárt tekintünk őserdőnek.  A területen 2865 növényfaj található ebből 8 Európai Vörös Listás faj, 112 faj szerepel Ukrajna Vörös Könyvében. A 2442 állatfaj közül 23 Európai Vörös Listás és 82 faj szerepel Ukrajna Vörös Könyvében. (BEDEJ AT. ALL 2005)

Egységei: 

Csornohorai Természetvédelmi Terület, nagysága 15369 ha, amely 600 és 2061 m tengerszint feletti magasságban terül el a Rahói járásban. Ukrajna hat 2000 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó hegycsúcsa közül öt ezen a területen található, többek között Ukrajna legmagasabb csúcsa a Hoverla (2061m) is.

Szvidoveci Természetvédelmi Terület, 1936-ban minősítették védetté, majd 1978-ban megújították státuszát és országos jelentőségű rezervátumot alakítottak ki a bázisán. Később létrehozták a magashegységi flóra védelmét biztosító Bliznica Szikla rezervátumot. A két védett területen alakították ki 1997-ben a Kárpáti Bioszféra Rezervátum Szvidoveci masszívumát, amely 350-1883 méter tengerszint feletti magasságban terül el, 8687 hektáron. A Nagy Bliznica 1881 méter, a Kis Bliznica 1872 méter tengerszint feletti magasságú. A terület több mint 400 virágos növényfaja közül 38 szerepel Ukrajna Vörös Könyvében. A bükkösök 1380 m magasságig emelkednek. A Kiszva patakban a vidra is honos. Az erdőségekben a vadmacska sem ritka, a területen kedvező életfeltételeket talál a barnamedve is.

Máramarosi Természetvédelmi Terület. A védett terület nagysága 8916 ha 450-1940 tengerszint feletti magasságban legmagasabb csúcsa a Pop Iván (1940 m). Itt ered a Fehér Tisza két mellékvízfolyása a Bilij és a Kvasznéj. A terület 500 magasabb rendű növényfajának 7%-ritka, illetve eltűnő félben lévő. Az ősbükkösök a mészben gazdag talajokat részesítették előnyben. Az erdőhatár 1600-1700 m magasságban húzódik. A hegyi patakok gazdagok pisztrángban, elvétve még a Kárpát- medence egyik endemikus faja, az ingolák osztályába tartozó erdélyi, vagy a korábban kárpáti ingolának nevezett tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) is megtalálható, amely a Tisza vízrendszerében alakult ki.
Picture
2. ábra. Jelzőtábla a Kuzijszki Természetvédelmi Terület bejáratánál
Kuzijszki Természetvédelmi Terület nagysága 4428 hektár, 320-1409 méter tengerszint feletti magasságban terül el, legmagasabb csúcsai a Mencsul (1242 m) és a Lészij (1409 m). Először 1936-ban létesítettek ezen a területen rezervátumot, amelyet 1974-ben országos jelentőségű rezervátummá minősítettek át, majd 1990-ben a Kárpáti Bioszféra Rezervátumhoz csatoltak. A sziklafalakkal szegélyezett festői szurdokvölgyben nagyon szép tanösvény vezet a Sólyom Sziklához. A terület 450 edényes növénye közül 26 védett (Scopolia carniolica, Lunaria rediviva, Lilium martagon stb.), az ösvényeket sokféle páfrány szegélyezi (Phyllitis scolopendrium, Asplenium trichomanes, stb.), a tölgyesek 1090 m magasságig húzódnak fel. A Ukrán Kárpátokra jellemző állatfajokon kívül a terület barlangjaiban öt védett denevérfaj is élőhelyre talált.
Picture
3. ábra. Kuzijszki Természetvédelmi Terület természeti kincsei
Ugolyszko - Sirokoluzsanszki Természetvédelmi Terület, kiterjedése 15033 ha, 380-1501 m tengerszintfeletti magasságban húzódik. Legmagasabb hegyecsúcsa a Mencsul (1500 m). A védett területen több mint 30 karsztképződményt azonosítottak, köztük az Ukrán Kárpátok legnagyobb barlangját, a Druzsba barlangot is. A Druzsba járatainak összhossza több mint egy kilométert tesz ki.

A Sirokoluzsanszki területek mészben szegények. A bükkösök 1200-1300 m magasasságig hatolnak fel. A terület különlegességét a 8835 ha –on elterülő ősbükkös képezi. Helyenként a bükkhöz hárs, kőris, szil és tölgy is elegyedik. Különlegesnek számítanak a tiszafás- bükkösök. Több mint 20 erdei asszociáció szerepel Ukrajna Zöld Könyvében. A területről leírt 700 magasabb rendű edényes növény közül 32 szerepel Ukrajna Vörös Könyvében. A Tisza folyó lehetséges névadójaként is számon tartott tiszafának, több mint 1500 példányát tartják itt számon. A fák kora átlagosan 100-150 évre tehető, magasságuk elérheti a 8-10 métert is. 
Picture
4. ábra. Virágzó keskenylevelű nárcisz a Nárciszok-völgyében
Nárciszok Völgye Természetvédelmi Terület, Huszthoz közel hózódik, 256 hektáron terül el. Európa legnagyobb síksági nárcisz mezője (Narcissus angustifolius), 180-200 m tengerszint feletti magasságban.
Picture
5. ábra. Nárciszok völgye
Fekete-hegy Botanikai Védett Terület, a Vulkanikus Kárpátokban terül el. Országos jelentőségű rezervátum volt, amelyet 1997-ben csatoltak a Kárpáti Bioszféra Rezervátumhoz, területe 765 ha, magassága 568m.  A megye legmelegebb vidéke, számos ritka tölgy fajjal és sztyeppi növényzettel rendelkezik. A területről leírt 400 magasabb rendű edényes növény közül 24 faj szerepel Ukrajna Vörös Könyvében.
Picture
6. ábra. Páfrányokkal benőtt mohás sziklafal
Picture
7. ábra. Sütkérező foltos szalamandra a Gyulai-hegyen
Gyulai-hegy Botanikai Védett Terület, országos jelentőségű rezervátum volt, amelyet 1997-ben csatoltak a Kárpáti Bioszféra Rezervátumhoz, területe 176 ha. A Vihorlát-Gutini hegygerincen terül el. Az Fekete-hegyhez hasonló flórája van kifejezett az erdőssztyepp jellegű növényzete. Unikális a területen növő burgundi tölgy és ezüst hárs alkotta asszociáció. A területről leírt 400 magasabb rendű edényes növény közül 10 faj szerepel Ukrajna Vörös Könyvében. (Bedej at. all 2005)
Picture
8. ábra. Hólyagfa a Gyulai-hegyen
nemzeti parkok аціональний природний парк) állami jelentőségű természetvédelmi, rekreációs, kulturális, oktatási létesítmények, amelyeket a természeti komplexumok és objektumok megőrzésére, regenerálására hoznak létre, és amelyeknek különleges természetvédelmi, egészségvédelmi, történelmi-kulturális, tudományos, oktatási és esztétikai értékei vannak. A nemzeti parkokban a bioszféra rezervátumokhoz hasonlóan övezeteket különítenek el:
  • Magzóna (abszolút védett) (заповідна зона).
  • Szabályozott rekreációs zóna, (зона регульованої рекреації). Területén a látogatók csak meghatározott útvonalon és rövid ideig tartózkodhatnak
  • Állandó rekreációs zóna (зона стаціонарної рекреації). Ebben a zónában találhatóak a kijelölt pihenőhelyek, kempingek, motelek, szállodák stb..
  • Gazdasági zóna (господарська зона). Ebben a zónában engedélyezett a hagyományos természethasznosítás.

Kárpátalján három Nemzeti Park van: A Szinevéri Nemzeti Park, az Ungi (Uzsánszki) Nemzeti Park és az Elvarázsolt Vidék elnevezésű Nemzeti Park, amely Kárpátalja legfiatalabb alapítású Nemzeti Parkja. Alapításának ideje 2009. Területe 6101 ha, közigazgatásilag az Ilosvai járáshoz tartozik.

Az Ökörmezői járásban található Szinevéri Nemzeti Park, alapításának ideje 1989, területe 40400 hektár. Az Ungvári járásban elterülő Ungi Nemzeti Park, alapításának ideje 1999, területe 39 159,3 hektár. Az Ungi Nemzeti Park egyben egy nemzetközi, három ország területén elhelyezkedő Északi Kárpátok Bioszféra Rezervátum része is.

A természetvédelmi területek, bioszféra rezervátumok és nemzeti parkok önálló állami intézményként működő, országos jelentőségű természetvédelmi területek, önálló igazgatósággal. Az igazgatóság feladata a terület védelmének és természetvédelmi kezelésének a biztosítása.
Picture
9. ábra. Kibúvó erdei szitakötő a Felső-Tiszán
Tájvédelmi körzet (регіональний ландшафтний парк). A regionális tájvédelmi körzetek a tájképi és természeti értékek megóvására létesültek, biztosítják a természeti komplexumok védelmét. Kijelölt területein a lakosság számára pihenőhelyek kialakítása engedélyezett. Kárpátalján a Nagybereznai járásban, a Sztuzsicai Tájvédelmi Körzet található. Területe 14665 hektár. (Dovhanich 1998)

2009 – ben a Tiszamelléki (Pritiszjánszkij) Tájvédelmi Körzet kialakítására került sor. A Latorca, Borzsa és a Tisza folyók árterülete értékes élőhelyeinek megóvását teszi lehetővé, területei kapcsolódhatnának az európai ökológiai hálózathoz.
Picture
10. ábra. Gímpáfrány
rezervátumokban (заказникa természeti komplexumok egy komponense áll védelem alatt. Ez lehet egy ártér része (hidrológiai vagy botanikai rezervátum), egy erdővel borított hegyoldal (tájképi erdei rezervátum), valamilyen ritka, vagy eltűnő faj (zoológiai vagy botanikai rezervátum) stb.. Kárpátalján összesen 21 országos jelentőségű rezervátum található. (Dovhanich 1998)

Ezek közül az ungvári járásban lévő Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum, a harmadik legnagyobb a rezervátumok között, területe 1736 ha. Bár zoológiai rezervátum természetvédelmi értékét az is mutatja, hogy területén számos védett faj mellett, két védett növénytársulás is található. A (Carpineto- Quercetum (roburis) hederosum, amelyben domináns faj az Ukrajnában ritka harmadkori reliktum faj a Hedera helix és a Quercetum (roburis) –frangulóso-caricosum (brizoidis) társulás. A területen számos vörös könyves növény- és állatfaj élőhelye is megtalálható. Említést érdemlő vörös listás fajok a Trapa natans, Fritillaria meleagris, Leucojum. aestivum, Leucojum vernum, Platanthera bifolia, Convallaria majalis, Allium ursinum, Ophyoglossum vulgatum, Listera ovata stb Az állatok közül számos hüllő-, kétéltű- és madárfaj pl. Emys orbicularis, Elaphe lonqissima, Rana dalmatina, Ciconia nigra stb.).

Kárpátalján összesen, 28 helyi jelentőségű rezervátum található, legtöbb a rahói járásban

természeti emlékek (пам’ятка природи) különleges, egyedi (unikális), objektumokat védenek: madárkolóniákat, vadállatokat (denevéreket stb.) tavakat, vízeséseket, forrásokat. A természeti emlékek épp ezért kis területűek. Országos jelentőségű természeti emlék Kárpátalján 6 található. Helyi jelentőségű több mint száz. Külön említést érdemel három helyi jelentőségű botanikai természeti emlék, amely a Syringa josikaea élőhelyét védi. A Volóci járásban lévő területe 6 ha.
Picture
11. ábra. Virágzó magyar orgona (Syringa josikaea)
A Kárpátok Regionális Zöld Könyvében az 1. kategóriába sorolt Alnetum (incanae) syringosum és a Fraxinetum (excelsioris) syringosum társulások élőhelyének védelmét biztosítja a természeti emlék. (Ukrajna Nyugati Régiójának Ritka Fitocönózisai. Kárpátalja területén különös védelmet igénylő növénytársulások listáján az Alnetum syringo (josikaeae) - calthosum (palustris) védendő társulás szerepel, Kárpátaljai Megyei Tanács 412 számú határozata 2008). A társulások a domináns megnevezést követik.

természetvédelmi kistáj (заповідні урочища) a rezervátumhoz hasonlóan tipikus természeti objektumokat véd. A természeti emlékhez hasonlóan kis területeket foglalnak el.

A rezervátumok, a természeti emlékek, a védett kistájak területén a védett objektumot nem veszélyeztető bármilyen tevékenység engedélyezett. A rezervátumok, a természeti emlékek, a természetvédelmi kistájak, a természetvédelmi területektől, bioszféra rezervátumoktól és nemzeti parkoktól eltérően nem rendelkeznek önálló igazgatósággal. Az objektumok védelmét a földhasználó biztosítják. Éppen ezért, ezeken a területeken számos ökológiai szabálysértés történik.

botanikus kerteket (ботанічні сади) a ritka, honos és világflóra fajainak megőrzése, tanulmányozása, akklimatizálása, szaporítása céljából létesítik speciálisan megteremtett feltételek mellett. Kárpátalján egy országos jelentőségű botanikus kert van, az Ungvári Nemzeti Egyetem Botanikus Kertje, melynek területe 4,5 ha. A dendrológiai parkokat (дендрологічні парки) a különböző fafajták és cserjések megőrzésére és tanulmányozására létesítik speciálisan kialakított feltételek között.

Az állatkerteket (зоологічні парки) oktató-nevelő céllal létesítik. A ritka, egzotikus és helyi állatfajok bemutatóhelyei. Fontos szerepet játszanak az állatkertek az állatok génállományának megőrzésében.

Kert- és parképítészeti emléknek (парки-пам'ятки садово-паркового мистецтва) tekintik a parképítés kiemelkedő és értékes alkotásait, létesítményeit, amelyek esztétikai, nevelési, tudományos, természetvédelmi és egészségügyi célokra hasznosíthatóak. A kert- és parképítészeti emlékek közül kettő állami jelentőségű: a munkácsi járásban lévő Kárpáti Szanatórium (Beregvári Schönborn-kastély) 38 hektáros parkja és a 6 hektáros Csertézsi park (Ungvári járás).

A rezervátumok, természeti emlékek, botanikus kertek, dendrológiai parkok, állatkertek és kultúrparkok, ökológiai és tudományos értéküktől függően kaphatnak állami vagy helyi védettségi státust. (Dovhanich 1998)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése