LEHET-E A PIKKELLYEL HARAPNI?

A cápafogsor

A ragadozó cápák legfőbb fegyvere a borotvaéles, acél kemény, fűrészszerűen elhelyezkedő széles fogakkal teli állkapocs. A háromtonnás nyomóerőre is képes harapása minden kiszemelt zsákmányra végzetes, körfűrészként működő fogazata mindennel végez. A mindig támadásra kész fűrészes fogak viszont gyorsan elhasználódnak, mivel nem az állkapoccsontból nőnek ki, hanem az állat érdes bőréhez kapcsolódnak kötőszövetek segítségével.
A cápák félelmetes fogai igazából nem tekinthetők valódi fogaknak, mivel nincsen fogmedrük. A fogak a felhámot borító apró bőrfogakból, az ún. placoid pikkelyekből kifejlődött és jelentősen módosult struktúrának tekinthetők. A fogkoronát a nagyon ellenálló, szilárd, szervetlen ásványi anyagokból álló dentit borítja. 

A tigriscápa fogai

A fogak formája az adott faj zsákmányolási szokásának hű tükörképe. A nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) lapos, széles, háromszög alakú, és erősen fűrészezett szélű fogai például, a prédaállatból való nagy húsdarabok kitépését biztosítják. Ezzel szemben a homoki tigriscápa (Carcharias taurus) magas, keskeny, és igen hegyes fogai a kisebb rajhalak, puhatestűek hatékony megragadását szolgálják. A tigriscápa (Galeocerdo cuvier), széles alapú, alacsony, és visszafelé hajló, fűrészezett szélű koronával ékesített fogazata úgy működik, mint a konzervnyitó, amely képes a vastag teknőspáncél gyors átvágására is. 

A nagy fehér cápa előrebukó többrétegű fogsora

A fogak folyamatosan növekednek, illetve cserélődnek. A fogcsírák és a félig kifejlődött fogak az állkapocs belsejében, illetve a működő első fogsor mögött helyezkednek el. Ha egy fog elhasználódás, vagy sérülés miatt kihullik illetve kitörik, a sorban mögötte álló fog nyomul a helyére. Ezt a fogazat típust nevezzük revolver fogsornak. A fogak cserélődési sebessége fajonként változó. Például, a homoki tigriscápa évente átlag 830 fogat vált. A cápafogak ellenállóságát jól bizonyítják azok a fosszilis cápafogak, amelyek még évmilliók elteltével is csillogó zománccal rendelkeznek. 

Tehát a foghullás még egy cápát sem tántorított el a vadászattól: több sorban elhelyezkedő fogai folyamatosan váltják egymást, a száj hátsó részéből futószalagszerűen érkeznek az új, harapásra kész fogak. Ez a folyamat napokig, hónapokig is eltarthat és míg egyes fajok fogaikat egyenként pótolják, némely cápaféle az egész fogsort egyszerre cseréli ki. A citromcápa egy hét alatt pótolja elülső fogait, attól függetlenül, hogy azok elkoptak-e már.

Limit és korlátok nélkül, egy cápa élettartama alatt 30.000 új pengeéles fogat is növeszthet. Több cápafajnál megfigyelték, hogy egyszerre több fogsort is felhasznál, amivel teknősök, kemény páncélú krokodilok átharapására is képesek. A cápák foga többnyire alkalmatlan rágásra, a típusa fajonként változhat: a puhatestűeken élő cápák foga tompa, amivel összezúzza zsákmányát, míg a halakkal táplálkozó fajok tűhegyes fogakkal bírnak, amivel elragadják és széttépik az állatot. Amely cápafélék emlősöket is megtámadnak, vágásra alkalmas, háromszögű fogakat növesztenek.