2016. február 10., szerda

PUCÉR-POPÓJÚ RÁK

A  REMETERÁK 

A remeterákok fejtorát és az itt elhelyezkedő végtagokat kemény páncél (kitin+mész) védi. A potrohukat viszont csak puha "bőr" borítja. A puha hátsót megvédendő, kénytelenek lakást keresni maguknak. "Popóvédőként" szolgál  rendszerint a közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) üres háza, de gyakorlatilag bármilyen kényelmesnek vélt tárgy szóba jöhet. Így  pótolja hiányzó kitinpáncélját, mely védelmezi a ragadozóktól, és óvja a kiszáradástól. 
Remeterák ház nélkül
A remeterák gyakran megosztja lakhelyét a társuló tengerirózsával (Calliactis parasitica). A tengerirózsa egyfajta védelmet nyújt a ráknak, a legveszedelmesebb ellenségeivel, a fejlábúakkalpolipokkalkalmárokkal szemben.

Költözés közben: a kinőtt csigaházat nagyobbra cseréli
 Ez már kényelmes



Az óriás remeterák (Dardanus arrosor) és a vörös óriás remeterák (Dardanus calidus) él együtt a társuló tengeri rózsával (Calliactis parasitica), a latin név megtévesztő nem parazitizmus a kapcsolat, hanem szimbiózis. A szemfoltos tengeri rák szintén vagy e tengeri rózsával él együtt vagy a vörös szivaccsal fedi be a csigaházat. A közönséges remeterák (Pagurus prideaux) a köpenyes tengeri rózsával (Adamsia palliata) él együtt.


A tengerirózsa egyfajta védelmet nyújt a ráknak, a legveszedelmesebb ellenségeivel, a fejlábúakkalpolipokkalkalmárokkal szemben.


Első hallásra talán kissé furcsa a japán Aki Inomata legújabb, „Why Not Hand Over a 'Shelter' to Hermit Crabs” néven futó projectje, a művész ugyanis 3D-s nyomtatóval építi fel a különféle nemzetek építészeti sajátosságait idéző átlátszó, műanyagból készült csigaházait. Pedig annak tudatában, hogy a remeterákok kiüresedett csigaház vagy kagyló hiányában általában bármiben, akár fa, kő vagy műanyag tárgyban is meg tudják húzni magukat, már egyáltalán nem is olyan különös a tokiói művésznő elképzelése - írja a boredpanda.com. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése