Az állati szervezetek szövetei

A szövetek
Az állatok testét felépítő sejtek változatos alakúak és működésűek. A hasonló felépítésû és feladatú sejtek csoportjai szöveteket alkotnak.
A különbözô szövetek között mûködés megosztás alakul ki.
A legtöbb szövet sejtjei nem illeszkednek egymáshoz szorosan, hanem közöttük a mûködéshez szükséges sejtközötti állomány van.
Az állati szöveteknek négy típusa: a hámszövetek, a kötô- és támasztószövetek, az izomszövetek és az idegszövet.

 HÁMSZÖVETEK
Hámszövetek fedik a test külsô és belsô felszíneit. A sejtek szorosan illeszkednek, közöttük erek nincsenek. A hámszövet alatt mindig kötôszövet található, ez táplálja a hámsejteket. A hámszöveteket felépítésük és mûködésük szerint csoportosítjuk.
Felépítés alapján egy- és többrétegû hámot különböztetünk meg.
Az egyrétegû hámszövetek elnevezése onnan származik, hogy a sejtek egyetlen rétegben sorakoznak egymás mellett (2. ábra). sejtmag hámsejtek

egyrétegű laphám

A többrétegû hámszövetek sejtjei több sorban helyezked nek el egymás fölött (3. ábra).

Többrétegű hám

Többrétegû hámok általában a károsító hatásoknak, sérülés veszélyének kitett felületeket borítják. A felszíni sejtek többnyire elszarusodnak, elhalnak, és az ellenálló szaruréteg fokozza a védelmet. A legbelsô sejtek állandó osztódása folyamatosan pótolja a pusztulókat. Ilyen többrétegû elszarusodó hám alkotja bôr felsô rétegét.

JÓ, HA TUDOD! A laphám sejtjei laposak, vékony rétegük olyan felszíneket borít, amelyeken keresztül anyag forgalom zajlik. Egyrétegű lap hám alkotja például a tüdő légző felületét és a hajszálerek falát. A henger hám magas, vékony sejtekből áll. Ilyen szövet típus béleli táp csatorna legnagyobb részét. Bizonyos szervekben a henger hám felszínét vékony sejt nyúlványok, csillók borítják. A csillók egyszerre, egy irányban csapkodnak, s így a felszínre kerülő részecskéket, szemcséket továbbsodorják. Ilyen csillós hám található például az ember petevezetékében a pete sejt továbbítására, a légcsőben pedig a be légzett por szemcsék eltávolítására.

Mûködésük szerint is feloszthatjuk a hámszöveteket.
A fedôhámok legfontosabb szerepe a beborított felület védelme, ilyen a bôr hámrétege.
Felszívóhám béleli a bélcsatorna nagy részét, itt a sejtek felületén sorakozó apró, kesztyûujjszerû nyúlványokon keresztül történik a tápanyagok felszívása.
A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek, mely a sejtekbôl kiürül.  Ilyenek a tápcsatorna emésztônedveket termelô mirigyei, valamint a bôr verejtékmirigyei is.

Mirigyhám

KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK
A kötô- és támasztószövetek sejtjei egymástól távolabb állnak. A nagy mennyiségû sejt közötti állományban vékony, mikroszkóppal látható fonalak, kötôszöveti rostok találhatók. Ezek részint rugalmasak, részint pedig nagy szakítószilárdságúak.

Lazarostos kötőszövet

A lazarostos kötôszövetben a rostok szabálytalan, laza hálózatot alkotnak. Ez a szövettípus  a többi szövetet rögzíti és a köztük levô réseket tölti ki (5. ábra). Az ínszövetben a rostok tömött, sûrû kötegekben, párhuzamosan futnak. Ez az erôs, nagy szakító szilárdságú
szövet alkotja az izmokat a csontokhoz rögzítô inakat (6. ábra).

Zsirszövet

A zsírszövet sejtjei nagy energiatartalmú zsírokat tárolnak, elsôsorban a szervezet energiaraktárait alkotják (7. ábra). A bôrben felhalmozott zsírszövet jó hôszigetelô, és párnázó közegként a sérülések elleni védelemben is szerepet játszik.

A kötőszövetek közé tartozik a vér is, bár a többi kötô- szövettel ellentétben sejt közötti állománya folyékony, nem tartalmaz rostokat. Részletesen a keringési rendszerrôl szóló fejezetben tanulunk róla.
A támasztószövetek testünk belsô vázát alkotják. Közös jellemzôjük, hogy sejtközötti állományuk szilárd.
A porcszövetben a sejtek kisebb csoportokban állnak, a rostok sûrû hálózatot alkotnak a többé-kevésbé szilárd sejt közötti állományban. A porcokban nincsenek erek. Porcszövet található például fülkagylóban, és a csontok ízületi felszíneit is porc borítja (8. ábra).
Csontszövet alkotja a csontok nagy részét. A porcszövetnél kevésbé rugalmas, de szilárdsága rendkívül nagy. Sejtközötti állományának legnagyobb részét szervetlen sók teszik ki, fôképpen kalcium-karbonát, -foszfát és -fluorid. Ezek biztosítják a csontszövet keménységét. A kötôszöveti rostoknak tulajdonítható a csontszövet rugalmassága. A szövetben futó erek körül szabályos rendben helyezkednek el a nyúlványos csont sejtek. A nyúlványokon keresztül zajlik az értôl távolabbi szövet részek táplálása

IZOMSZÖVETEK
Az izomszövetek összehúzódásra képes sejtjei a mozgásban játszanak szerepet. Az összehúzódás, és így a mozgás is energiaigényes folyamat. A vázizomszövet hosszú, vékony sejtjeiben sok sejtmag található a sejthártya alatt. Sejt plazmájukban hosszanti irányban, egymással párhuzamosan, feltûnô szabályossággal igen vékony izom fonalak helyezkednek el. Ezek hozzák létre az össze húzódást

1- vázizom,  2- simaizom,  3- szivizom

A szabályos elrendezôdés miatt mikroszkópban vizsgálva az izom rostok keresztben, más szóval harántirányban csíkozottnak látszanak. Ezért ezt a szövet típust harántcsíkolt izomszövetnek is nevezik. A mozgás akkor következik be, amikor a sejtplazmában levô fehérjefonalak egymás közé csúsznak. Az izom rostok így megrövidülnek, s ennek következtében az izom összehúzódik. Harántcsíkolt izom szövet elsôsorban a vázizmokban található.
A vázizomszövet gyors és erôteljes össze húzódásra képes, de hamar elfárad.
A szívizomszövet gyors összehúzódásra képes, de nem fáradékony. A szív izomszövete is harántcsíkolt, akárcsak a vázizmok, de a sejtek rövidebbek (11. ábra).
A simaizomszövet összehúzódása a harántcsíkolt izomhoz hasonlóan az izomfonalak mûködésével történik, de a fonalak elrendezôdése eltér a vázizométól, harántcsíkolat nem látható benne (12. ábra). Simaizomszövet a belsô szervekben található. Viszonylag lassú, de hosszan tartó összehúzódásra képes.

IDEGSZÖVET

Idegsejt rajza

Az idegszövet sejtjei az életfolyamatok szabályozásában, a szervek mûködésének összehangolásában játszanak szerepet (13. ábra). Az idegszövetet felépítô idegsejtek gazdagon elágazó nyúlványaikkal kapcsolatot teremtenek a különbözô szervek és szövetek között (14. ábra). Idegsejtek bonyolult hálózata építi fel az agyvelôt és a gerincvelôt, az élet mûködések legfôbb szabályozó központjait.

Idegszövet

 RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
A szöveteket hasonló felépítésû és feladatú sejtek, valamint a sejt közötti állomány alkotja. A test külsô és belsô felületeit borító hámszövetek sejtjei szorosan illeszkednek egymáshoz. Szerkezetük alapján egy- és többrétegû hámokat különböztetünk meg. Mûködésük szerint fedô-, felszívó- és mirigyhámokat ismerünk. A kötô- és támasztószövetek rugalmasságát a sejt közötti állomány fehérjefonalakból álló rostjai adják. A laza rostos kötôszövet más szövetek között található, a nagy szakítószilárdságú ínszövet az izmokat rögzíti, a zsír szövet szerepe energiatárolás. Kötôszövet a vér is. A támasztó szövetek szilárdságát szervetlen sók biztosítják. A porcok kissé hajlíthatóak és rugalmasak, a csont szövet igen nagy szilárdságú. Az izom szövetek: vázizom szövet, szívizom szövet, simaizom szövet összehúzódásra képesek. Az ideg szövetet nyúlványos idegsejtek építik fel. 

ÚJ FOGALMAK hámszövetek: fedő-, felszívó- és mirigyhám • kötő- és támasztószövetek: lazarostos kötőszövet, ínszövet, zsírszövet; porcszövet, csont szövet • izomszövetek: vázizomszövet, szívizomszövet, simaizom szövet • idegszövet