GERINCESEK. MADARAK OSZTÁLYA

GERINCESEK.  MADARAK  OSZTÁLYA

A madarak – a repüléshez alkalmazkodott melegvérű gerinces állatok.

A repüléshez való alkalmazkodással áll összefüggésben az ő teljes testszerveződésük: mellső végtagjaik szárnyakká módosultak, testüket tollazat borítja.  Legtöbb csontjuk üreges, szivacsos szerkezetű, levegővel telt, nincs húgyhólyagjuk – és ez mind hozzájárul a testtömeg csökkentéséhez. Fogaik nincsenek. A fej elöl csőrben végződik, amely szarutokkal bevont alsó és felső kávából áll.

A csőr külalakjából következtetni lehet arra, mivel táplálkozik a madár.

A madár fején a csőr fölött találjuk az orrnyílásokat, a két nagyméretű szemet, melyeket szemhéjak védenek, valamint a dobhártyát, ami a hallószerv része és a tollazat takarásában van.

A madarak külső felépitése a galamb példáján: 1- alsó káva, 2-nyelv

A repülés rengeteg energiát igényel. Ha a madár csak a külső környezet melegére hagyatkozna, ez nem lenne lehetséges. (Egyébként biztosan felfigyeltetek már arra, hogy a madarak télen, azaz a hidegben is meglehetősen aktívak, holott az évnek ebben a szakaszában nem találkozni egyetlen békával vagy gyíkkal sem.) A madarak a táplálék energiájából biztosítják a testhőjük fenntartását. Ehhez folyamatosan táplálkozniuk kell. Ezt a nagy mennyiségű táplálékot pedig nagyon gyors az anyagcseréjük alakítja energiává. Az anyagcseréhez szükséges oxigént különleges – légzsákokkal ellátott – tüdejük segítségével juttatják szervezetükbe. A madarak testhőmérséklete állandó, és viszonylag magasnak számit: elérheti a 40C⁰. Tehát a madarak állandó testhőmérsékletű melegvérű állatok.

A mindnyájatok által jól ismert szirti galamb a madarak tipikus képviselőinek egyike. Ezeket a galambokat az ember háziasította. Manapság gyakori lakói városainknak, falvainknak.

A vadon élő szirti galambok vízparti szirtekre, sziklahasadékokban telepednek meg. A vadon élő szirti galambok populációi (közösségei) a Földközi tenger, a Brit szigetek, a Kanári szigetek, Észak-Afrika partvidékein még máig honosak.

A galamb teste nyújtott, és tollazattal borított. Ez csökkenti a légellenállást repülés közben, megvédi a testet a sérülésektől és hőszigetel.

A madarak gondoskodnak tollazatuk ápolásáról. Csőrükkel tisztogatják és faggyúval (zsírral) kenegetik (különösen a vízi madarak).  Ez a faggyú az egyetlen jelentős bőrmirigyben – a fartőmirigyben termelődik. Ezt a mirigyet a madár háti részén a farktollak tövében találjuk.

Egyébként a madarak bőre száraz, nem tartalmaz mirigyeket.

•    Bőrszármazékok

Ø Csőr

Ø Karmok

Ø Szarupikkelyek

Ø Tollazat

Ezek mind szaruképződmények

Tollazat

A laza szerkezetű pehelytollak elsősorban a hőszigetelést biztosítják. A többi tollat kontúrtollnak nevezzük. A szárny evezőtollai és a farok kormánytollai a repülésben, a fedőtollak pedig a mechanikai védelemben játszanak fontos szerepet. Ezek a tollak a madarak alakját és színét is meghatározzák. A faroknak és farktollaknak köszönhetően a madár irányt tud változtatni a levegőben.

A tollak színe, tömöttsége, faggyúzottsága a környezet és az életmód szerint változik. Több madárfaj színe tökéletesen beolvad a környezetbe, vagyis rejtőszín. Rejtőszíne van például a nyílt területeken élő fácánnak. A vízimadarak – pingvinek, récék, ludak – tollazata tömött és a fartőmirigyük váladékától vízhatlan.

A madarak végtagjai:

•    Mellső végtagok – szárnyak (2 db) A hosszú, keskeny szárnytípus gyorsabb, míg a rövid, széles, lekerekített szárny lassabb repülést tesz lehetővé.

•    Hátsó végtagok – lábak (2 db) A lábfejet nem takarja tolltakaró csak szarupikkelyek. Ezt a részt csüdnek nev.

 A végtagok ötujjúak, de a szárnyakon az összes ujj erősen visszafejlett, a lábakon pedig ált. 4 ujj jól fejlett, az ötödik visszafejlett. Az ujjak száma a lábakon a madár életmódjától függ. A szirti galamb lábán 3 ujj előre mutat, egy pedig hátra. A papagáj lábain két ujj előre, kettő pedig hátra áll – ez segít megtartózkodni az ágakon. A strucc lábain csak két előremutató ujj van, ami a gyors futáshoz való alkalmazkodás.
A madarak ujjai karmokban végződnek.

A madarak váza a repüléshez alkalmazkodott:

Ø A csontok belül üregesek, levegővel teltek, ezáltal könnyebbek. A csöves csontok üregeiben a csontvelő nem jelent meg, így a tüdőhöz kapcsolódó légzsákok behatolhattak a csontokba is.

Ø Csak a gerinc (piros) nyaki része áll mozgathatóan kapcsolt csigolyákból, a többi csigolya összenőtt egymással és az összetett ágyékcsonttal – a test biztos támaszát alkotják, amit könnyű egyensúlyozni. A mellső végtagok öve az első mellkasi csigolyához rögzülnek.

Ø  Mellkas (rózsaszín): A bordákon bordanyúlványok alakultak ki, melyek a mögöttük lévő bordára támaszkodva merevítik a mellkast.

• Ø A röpképes madaraknál szegycsonton erős kinövés – szegycsonttaréj látható – ehhez kapcsolódnak a nagy mellizmok, amik a szárnyakat mozgatják.

Ø Végtagövek (zöld) A felső végtagot a gerinchez kapcsoló csontok: a hollóorrcsont összekapcsolódik a felkarcsonttal és a kulcscsonttal. A kulcscsontok összenőttek és villacsontot alkotnak – rugalmasság a szárnyaknak. Az alsó végtagöv az összenőtt medencéből áll.

Ø Végtagokat (sárga) ugyanazon csontok alkotják, mint az ötujjú végtag vázát.  A hátsó végtagok csontjai robosztusak, ők viselik a madár teljes súlyát a talajon

Ø A koponya a fej váza (kék) szorosan összekapcsolódó csontok: védik az agyvelőt és az érzékszerveket; szerkezetüknél fogva erősek, mégis könnyűek.

Emésztőrendszer

A galamb magvakkal, bogyókkal, gyümölcsfák terméseivel táplálkozik. Ennek megfelelően alakult tápcsatornájának felépítése is.

A szájnyilást kér csőrkáva övezi.

—  a szájüregben található a nyelv, (fogak nincsenek esetleg a csőrön vannak kinövések), emésztőmirigyek kivezető nyílásai, nyálmirigyek is torkollanak ide.

—  a nyelőcső hosszú, egy része kiszélesedett – ez a begy. A begyben a táplálék keveredik a nyálmirigyek által termel nyállal és megdagad, felpuhul. Egyes emésztőenzimek már itt megkezdik a táplálék bontását (előemésztés).

—  gyomor:

o  mirigygyomor a nyelőcső orsó alakú tágulata mirigyei nyálkát, sósavat és emésztőenzimet (pepszinogént) termelnek – funkció: a táplálék bontása, emésztés

o  zúzógyomor funkcionálisan a fogazatot helyettesíti, belső felülete redőzött és érdes keratinoid bélés, fala nagyon izmos. Itt történik a táplálék pépesítése (hozzájárulnak a lenyelt kavicsok is)

—  A gyomrot a vékonybél követi.   Itt a táppépre az emésztőmirigyek  váladékai (és a bennük lévő enzimek) hatnak. (máj→epe→epehólyag→patkóbél←hasnyálmirigy)

A vékonybélben történik a táplálék molekuláinak felszívása.

—  Vakbél -  benne bakteriális növényirost-emésztés is zajlódhat, de egyeseknél hiányozhat is

—  Utóbél – végbél területén intenzív vízfelszívás folyik, és a béltartalom ennek megfelelően itt sűrűsödik be.

—  az emésztetlen maradványok a kloákán át ürülnek ki.

 Az emésztőrendszer repüléshez való alkalmazkodása (tények, pozitivumok és negativumok):

—  Nincsenek nehéz csontfogak ezek funkcióját a zúza végzi

—  Az emésztőrendszer aránylag rövid, a végbél rövid 

Ø + csökken a súly

Ø +nincs felgyülemlő ürülék, ami súlytöbbletet jelentene

Ø - nem tökéletes az emésztés

Ø - gyakori ürítés

Légző-szervrendszer

—  Orrüreg

—  Légutak:

—  Gége

—  Légcső (az elágazásnál gégealsó – hangszalagok (2-6 db))

—  Hörgők

Tüdők       Légzsákok (elülsők és hátsók)

—  A légzőszerv központja a két tüdő. A tüdőben történik a vér oxidálása, vagyis a szén-dioxiddal telítődött vér oxigénnel való feltöltése, a gázcsere.

—  A tüdő 9 nagy térfogatú légzsákkal áll kapcsolatban, amelyek szerteágaznak az egész testben, sőt a nagyobb csontokba is betüremkednek.

A légzsákokról tudni kell:

—  csökkentik a madártest sűrűségét

—  szerepet tölt be a hőháztartásban is

Hogyan történik a légzés a madaraknál?

—  Belégzés – bordák megemelkednek- légzsákok kitágulnak – elülsőkbe CO₂-s levegő, tüdőbe és hátsókba O₂-s levegő kerül

—  Kilégzés – mellkas térfogata szűkül – elülsőkből CO₂-s levegő távozik, hátsókból az O₂-s levegő a tüdőbe préselődik

—  Azaz -  madaraknál a tüdőben folyamatosam van oxigéndús levegő

Ezt a légzés-típust kettős légzésnek nevezzük.

Keringési rendszer - zárt

—  2 vérkör

—  A szív 4 üreges –

jobb és bal szívpitvar

+jobb és bal szívkamra

—  A vér nem keveredik

—  A szív jobb oldala – vénás (CO₂-s) vér

—  A szív bal oldala – artériás (oxigénes) vér

A leírást kövessétek az ábrán!!!!!!!!!!!!!!

A jobb kamra összehúzódásakor a vénás (CO₂-s) vér az elvezető ereken át a tüdőbe irányul. Itt megszabadul a CO₂-tól és oxigénnel telítődik. Ezután összegyűlik a sziv bal oldalához vezető erekben és a bal pitvarba áramlik (KIS VÉRKÖR)

A bal pitvarból a bal kamrába ömlik az artériás (oxigénes) vér. A bal kamra összehúzódása a vért az aortába préseli. Ez a szervezet legnagyobb vérere. Az aorta szétágazik (a fej felé és a törzs felé) és a vér eljut a test összes szervéhez és sejtjéhez. Itt leadja nekik a működéshez elengedhetetlen oxigént és felveszi tőlük a szén-dioxidot (a vér artériásból vénássá alakul). Ezután összegyűlik a nagy gyűjtőerekben, amik a szív felé vezetik a véráramot. A gyűjtőerek egyesülnek egy nagy érré, ami a jobb szívpitvarba torkollik. (NAGY  VÉRKÖR)

Kiválasztószerv-rendszer

—  Vesék

—  Húgyvezetékek

—  Kloáka

repüléshez való alkalmazkodás:

nincs húgyhólyag, nincs felgyülemlő vizelet, ami súlytöbbletet jelentene

Idegrendszer

—   A hüllőkéhez képest nagyobb agyvelő

—  Szürkeállomány borítja, de nincs valódi agykéreg

—  A mozgásokért felelős kisagy jól fejlett

—  Jól megkülönböztethető a „szaglóhagyma”

—  Az előagy felszíne sima, csak egy kis barázda látható rajta