GYŰRÜSFÉRGEK — MÁSODLAGOS TESTÜREGES GERINCTELEN ÁLLATOK

A) A Protula-fajok lakócsöve meszes falú, fehér, B) tapogatóikon apró szemek láthatók (nyíl!). C) A forgósféreg (Sabella spallanzanii) lakócsöve homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak

Gyűrűsférgek törzse (Aimelida) Több, mint 11 ezer fajt foglal magában, amelyek tengerekben, édesvizekben és a talajban élnek. A gyűrűsférgek szervezettsége sokkal magasabb fokú, mint a laposférgeké vagy az elsődleges testüreges állatoké. Akárcsak a korábban vizsgált törzsek képviselőinél, a gyűrűsférgeknél is kétoldalas testszimmetria figyelhető meg. Testük gyűrűsen szegmentált (szelvényezett), innen a törzs elnevezése.

A gyűrűsférgek törzsének legtöbb képviselője a soksertéjűek (Polychaeta), a kevéssertéjűek (Oligochaeta) és a nadályok (Hirudinea) osztályába tartozik.

Most közelebbről a soksertéjűekkel ismerkedünk a Nereis vagy százlábúféreg példáján.

Soksertéjűek osztálya. 

Ide közel 6 000 tengerekben élő fajt sorolnak, s csak egyes képviselőik honosak édesvizekben vagy a szárazföld nedves helyein.

A soksertéjű férgek a világóceán szinte valamennyi mélységi szintjén meg­találhatók. Közülük egyesek aktív helyváltoztatásra képesek annak köszönhetően, hogy sörtenyalábos parapodiumaik vannak, amelyekkel kúszhatnak vagy úszhatnak (például a nereida vagy a csendes-óceáni palolo). Egyéb fajok (homokféreg) a homokos fenékbe vájt lyukakban élnek vagy olyan mésztartalmú kagylókat növesztenek, amelyeket algákhoz, sziklákhoz vagy más állatokhoz rögzítenek (legfelső ábra).

A soksertéjű férgek képezik sok tengeri állat fő táplálékai. Sőt egyeseket közülük, mint például az 1 méteresre megnövő csendes-óceáni palolot, az ember is fogyasztja. Ennek a féregnek a szaporodási ciklusa bizonyos holdfázissal esik_egybe. A szaporodási időszakban a palolo óriási tömegben jön fel a fenékről és verődik össze a felszín közeli vízrétegben. A csendes-áceáni-szigetek lakói ekkor halásszák le ezt a fogyasztható férget. Egy másik soksertéjű fajt, a homokférget vagy csaliférget a horgászok használják csaliként.

 A gyürűsférgek testének hossza a milliméter törtrészeitől három méterig erjed, tagolását tekintve 

• fejrészből, 
• különböző számú (néhánytól több százig terjedő) gyűrűből álló törzsből 
• és a végbélnyílást tartalmazó anális szelvényből tevődik össze. 

A törzsi szelvényeken sörték vannak. A tengeri gyűrűsférgeknél a sörték parapodiumokból nőnek.

A parapodiumok a soksertéjű férgek testszelvényeinek tagolatlan páros ki­növései, amelyeken a helyváltoztatásra szolgáló sörtenyalábok vannak.

A kevéssertéjüeknek nincsenek parapodiumaik (visszafejlődtek). Helyükön sörtenyalábok vannak.

Testtakaró

A gyűrűsférgek kültakarója bőrizomtömlő, ami a testet védő vékony, de tömör kutikulából, egy hámsejtrétegből és két izomrétegből áll. Az utóbbit külső gyűrűs és belső hosszanti izmok rétegei képezik. Bőrük vála­déktermelő mirigyekben gazdag.

Az elsődleges testüregesek törzsének képviselőitől eltérően a gyürűsférgeknek másodlagos testüregük vagy cölómájuk van. Az ezt kibélelő hámréteg mintegy válaszfalat képez a szelvények között, így azok belső üregei egymástól elkülönültek. A válaszfalak védőfunkciót látnak el, például amikor a testburok szétszakad, akkor megakadályozzák az üregfolyadék elvesztését.

Emésztőrendszer

A gyűrűsférgek emésztőszervei a test fejvégén
lévő szájnyílással kezdődnek, ami a végbélnyílással végződő bélbe vezet. A bél elülső része garatra, nyelőcsőre és gyomorra tagolódik. A nyelőcső a táplálék felhalmozására szolgáló begyet képezhet. A gyomor izmos falú, benne történik ugyanis a táplálék feldarabolása. 
Azaz szájnyílás → garat → nyelőcső (begy) → gyomor → belek → végbélnyílás   

Keringési rendszer

A gyürűsférgek vérkeringése zárt , és hosszanti véredényekből áll, amelyeket gyűrűs véredények kötnek össze egymással. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. 
A vér funkciója: szállítja a tápanyagokat és a gázokat (oxigént, szén-dioxidot). A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában.

A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A gázcsere a testtakarón át történik. Sok tengeri gyürüsféregnél fejlődött ki kopoltyú, ami nem más, mint a parapodiumfal elvékonyodott része.

Idegrendszer

A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot. A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll. Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok (dúcok) találhatók.

A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le. Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert.

Érzékszervek

Érzékszervek a tevékeny életmódot folytató vízlakó gyűrűs-férgeknél fejlődtek ki. A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik – bajuszkák , sörték), vegyi érzékszerveik (szaglógödröcskék), látószerveik (szemecskék), olykor egyensúlyszerveik.

Kiválasztórendszer

A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll. A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből.

Ivarszervek.

A gyűrűsférgek szaporítószervei szerkezetüket tekintve jelentősen eltérhetnek a különböző rendszertani csoportok képviselőinél. 
A gyűrűsférgek között vannak váltivarúak.(soksertéjüek) és hermafroditák.(hímnősek) (kevéssertéjüek és nadályok).

A megtermékenyítés lehet belső vagy külső.  A soksertéjű férgek fejlődése közvetett: a petéből kikelő, úszó csillós lárva egyáltalán nem hasonlít a kifejlett egyedekre 

És végül lássuk, mire emlékszel?

1. Miről kapták a nevüket a gyűrűsférgek?
2. Milyen testtájakra tagolódik a gyűrűsférgek teste?
3. Mi a paropódium?
4. Melyek a gyűrűsférgek emésztőrendszerének állomásai?
5. Milyen típusú keringési rendszere van a gyűrűsférgeknek?
6. Mi keringteti a vért?
7. Milyen funkciót lát el a vér?
8. Milyen légzőszervek fordulhatnak elő a gyűrűsférgeknél?
9. Mi képezi a központi idegrendszert?
10. Mik a metanefridiumok?
11. Ivari szempontból milyen a Nereis?