GI-GÁ SZÓTÁR

A tudósok megfejtették egyes állatcsoportok nyelvét. 

A vadludak gágogásáról KONRAD LORENZ Nobel-díjas tudós készített "szótárt": 

• 7-10 gang: jelzés (magas hangfekvésben, halk hangon): "Itt nagyon jó, maradjunk itt." És ehhez járul még egy ilyenféle közlés: "Én itt vagyok, te is itt vagy még?"
• 6 gang: "Kissé szegényes ez a hely, egyet-egyet csipegetve haladjunk előre egyes sebességgel!"
• 5, 4 gang: második, illetve harmadik sebesség
• 3 gang: gyors menetelés, "Vigyázat, lehet, hogy mindjárt felrepülünk!"
• 2 gang: (mélyen, hangosan): félreérthetetlenül jelzi, hogy a liba a következő percben felszáll
• gang: riadójel azonnali felrepülésre, a riadójel lefújása folyamatos gan-gang
• gan-gin-gang: "Gyorsan kell menetelni, de nem fogunk felrepülni." (Ez elsősorban a repülni még nem tudó fiókáknak szóló figyelmeztetés.)

Konrad Lorenz nevéhez fűződik a bevésődés (imprinting) fogalma, aki elsősorban fészekhagyó madarak vonatkozásában vizsgálta. Lorenz arra figyelt fel (ami egyébként már előtte is ismert jelenség volt, csak senki nem tanúsított iránta különösebb érdeklődést, lásd Spalding 1873), hogy e madarak fiókái azt a mozgó tárgyat vagy élőlényt követik, amelyet kikelésük után először meglátnak. Így például az általa keltetett nyári lúd fiókák Lorenzet követték a közelben lévő lúdanyák helyett. Megfigyelései és kísérletei nyomán Lorenz megfigyelte, hogy:

•  a bevésődés az egyedfejlődés egy korai érzékeny időszakához kötött, és bizonyos kor elteltével már nem alakítható ki, 
• a már egyszer kialakult viselkedés később nem módosítható, azaz a folyamat irreverzibilis. 

Elméleti szempontból ez a két feltétel azért érdekes, mert ezek alapján állította Lorenz, hogy a bevésődés a tanulási folyamatok egy különleges, fajspecifikus formáját testesíti meg, és ezzel szembekerült az akkori hivatalos állásponttal, amely a tanulási folyamatok egyetemességében hitt (általános tanuláselmélet) (lásd Csányi, 2003).  
Manapság a bevésődés fogalmát széles körben használják, elsősorban gyors, hatékony és nehezen visszafordítható hatások jellemzésére. Az etológiában a bevésődés koncepciója azonban továbbra is szorosan kötődik az utód, illetve a szülő kapcsolatához, amelynek a lényege, hogy a fejlődő utód számára gyors tanulási lehetőséget teremt.