PUHATESTŰEK KAGYLÓK osztálya

PUHATESTŰEK   KAGYLÓK osztálya

A kagylók osztálya

■ ■■■ Érdemes felidézni. Milyen a puhatestűek héjának felépí­tése? Milyen szervezeteket tekintünk szűrő szervezeteknek? Mik azok a vezér kövületek vagy korjelzők?

A kagylók a csigáktól eltérően kizárólag vizekben élnek. A két kagylóteknőból álló héjuk mérete változatos: 1-2 millimétertől 1,5 méterig terjedhet (amint az óriáskagylóé). Édesvizeink közönséges képviselőinek - a tavikagyló és gyöngykagyló héjának hossza 20 centiméterig terjedhet. Az osztályhoz közel 20 ezer faj tartozik. Ukrajna édesvizeiben és tengereiben több mint 250 faj honos.

Felépítésének és életműködésének sajátosságai. 

A kagylók kétoldalian részarányos állatok. Testük két oldalról lapított, lábra és zsigerzacskóra tagolt. Hiányzik a fej, hasonlóképpen hiányzanak, a tapogatók, a garat, a reszelőnyelv, az állkapocslemez, a nyálmirigyek stb.

A kagyló oldalról lapított lába segítségével képes lassan mozogni a vízfenéken. Egyes kagylófajok nem képesek helyváltoztatásra- egyik kagylóhéjukkal víz alatti tárgyakhoz nőnek (például osztriga), vagy fehérjefonalaikkal hozzájuk rögzülnek (kékkagyló, vándorkagyló)

Nem minden kagyló folytat helyhez kötött életmódot. A tengeri fésű­kagyló (147. ábra, 6.) teknői gyors és erős nyitásával és csukásával képes úszni a vízben.

A két héj zárását a belső oldalukon elhelyezkedő záróizom összehú­zódása biztosítja. 

A héj külső szaruszerű rétege a hátoldalon rugalmas sarokpántot alakít ki, amelyek összekapcsolják a teknőket. Amikor a záróizom ernyedt állapotban van, akkor a sarokpántnak köszönhetően nyílnak ki a teknőhéjak. A fajok többségének (a tavikagyló kivételével) a héjteknők hátoldalán kiemelkedések és bemélyedések vannak. Ezek egymásba illeszkedő zárpárkányzatot (zárószerkezetet) hoznak létre, amely a teknőhéjak tökéletesebb összekapcsolását biztosítja.

A köpeny oldalt összenő a testtel és közelebb helyezkedik el a hátol­dalhoz, a hasi oldalon egy nagyobb nyílás marad, amelyen keresztül a láb nyúlik ki. A test végében a köpenyben még két nyílás, a szifók találhatók, amelyek a köpenyüregbe vezetnek. A kagylók tipikus szűrő szervezetek. A köpenyüregen keresztülhaladó folyamatos vízáram a kopoltyúkat és a köpenyüreget borító csillók mozgásának köszönhetően valósul meg.

Szaporodás és fejlődés. 

A kagylók túlnyomó többsége váltivarú, de van­nak közöttük hímnősek is. A spermatozoidák a vízbe ürülnek, és a bevezető szifon keresztül a nőstény köpenyüregébe jutnak, ahol megtörténik a megtermékenyítés. A petékből a köpenyüregben kelnek ki a különböző felépítésű lárvák, amelyek planktonikus életmódhoz való alkalmazkodásuk révén elősegítik a faj elterjedését.

Elég érdekes az édesvízi tavikagyló és gyöngykagyló fejlődése. Lárváik héjának szabad szélén fogak és különleges rögzítő tapadós fonalak vannak (kajmacsos lárva).

Amikor a nőstény kagyló mellett egy hal elúszik, akkor a tavikagyló kivezető szifóján keresztül kibocsátja a lárvákat, amelyek héjukkal csapkodva addig úsznak, amíg tapadó fonalukkal a halak kopoltyújához vagy bőréhez tapadnak. Fogaik segítségével behatol­nak a halak kültakarója alá, ahol egy ideig élősködnek, majd betokozódnak. Amikor a tok felszakad, a fiatal kagylók az aljzatra hullnak és felnőtt állattá növekednek. A lárvák ilyen ide­iglenes élősködése olyan alkalmazkodás, amely a gazdaállat révén a fajt nagy távolságokra juttatja el.

A kagylók jelentősége a természetben és az ember életében. 

Az ember táplálékként fogyasztja az osztrigát, a kékkagylót, a tengeri fésűkagylót, ízléses héjakkal díszíti lakását. 

Különösen értékesek az igazgyöngy felhasználásával készült ékszerek. Hogyan keletkeznek az igazgyöngyök? Ha valamilyen idegen test (homokszem, pici szervezet) véletlenül a köpeny és a kagylóhéj közé kerül, akkor ugyanolyan rétegek növik körül, amelyek a héjra jellemzőek: belül szaruréteg,   középen porcelánszerű és kívül gyöngyházréteg választják ki. A gyöngyképződés a kagyló védekező' reakciójának példája.

Egyes földközi-tengeri kagylókból értékes festéket — bíbort nyernek. Nagy jelentősége van a kihalt kagylófajok héjának mint vezérkövületnek vagy korjelzőnek. Jelenleg a tudósok azon dolgoznak, miként alkalmazhatnák a szűrőkagylókat víztisztításra. Például a tavikagyló a köpenyüregén keresztül naponta 20 lit. vizet bocsát át. 

Ugyanakkor a kagylóknak megha­tározott   negatív tulajdonságaik is vannak. Az édesvízi puhatestű vándorkagyló (147. ábra, 3.) telepeket képez  víz  alatti létesítményeken (zsilipeken, csővezetékeken stb.). A vízvezetékcsövekbe kerülve eltömíti azt, és pusztulása után szennyezi az ivóvizet. A vándorkagyló, megtapadva a hajók alján, csökkenti hidro­dinamikai tulajdonságaikat. A tengerekben más kagylófajok fejtenek ki hasonló káros hatást.

A puhatestű hajóféreg (147. ábra, 8.) nevét féregszerű alakjáról kapta. A hossza elérheti a 10 cm-t. A test elején lévő kihegyesedő kagylóhéjával vajatokat fúr a hajók, csónakok fából készült aljába, víz alatti facölöpökbe, fából készült létesítményekbe.

Természetes élőhelyük pusztulásának és tömeges lehalászásuk folytán sok puhatestű faj egyedszáma erősen megfogyatkozott. Emiatt több kagylófaj bekerült a Nemzetközi Vörös Könyvbe és több ország nemzeti Vörös Könyvébe. Ukrajna Vörös Könyvében 11 csigafaj és egy kagylófaj szerepel (éti osztriga).

Röviden a lényeg

A kagylók osztályát az alábbi tulajdonságok jellemzik:

■  édes és sós vizekben élnek; lassan mozgó vagy helyhez kötött életmódot folytatnak;

■  csak két testtájuk van: zsigerzacskójuk és lábuk; a zsigerzacskót két kagylóhéj borítja!

■  a vizek megszűrésével táplálkoznak; a víz a táplálékrészecskékkel együtt a köpenyüregbe a szifon keresztül jut be;

■  bélcsatornájuk tagolt, emésztőmirigyük - májuk;

■  kiválasztószervük a vesécske;

■  szívük két kamrából és egy pitvarból áll;

■  légzőszervük a kopoltyú;

idegrendszerük testtájanként összpontosuló dúcidegrendszerük;

■        érzékszerveik gyengén fejlettek;

■   vannak közöttük váltivarúak és hímnó'sek; megtermékenyítésük külső;

■        átalakulással fejlődnek

■            Ellenőrző kérdések. 1. Milyen sajátosságai vannak a kagylók külsó' felépí­tésének? 2. Milyen a kagylók táplálkozásmódja? 3. Mi a szerepük a kagylók­nak a természetben és az ember életében? 4. Mi az igazgyöngy? Hogyan kelet­kezik?

Gondolkozzatok, a tavikagyló felépítésének milyen sajátosságai utalnak arra, hogy keveset mozgó életmódot folytat?